Nem hihetjük, hogy az oktatás átszervezése az egyik, vagy akármelyik legnagyobb tette az Orbán-kormánynak.
Még a legnagyobb tett értelmezése is vitás a kormányzat munkájának
szövegösszefüggésében. A legnagyobb tett általában pozitív megítéléssel
társul, ilyen a holdraszállás, a negyvennyolcas törvények, Salkaházi
Sára tette, vagy éppen Nagy Imre önként vállalt mártírhalála.
Nem emelhetők legnagyobb tetté például Jesse James bankrablása
Minnesotában (First National Bank), vagy épp a náci Németország
közmunkáinak eredményei. Vagy a Szovjetúnió NEP-jének eredményei. Annak
ellenére, hogy persze tárgyiasult eredményei vannak utóbbiaknak, de
halálszaguk is van, mert kényszermunkából, mert háborús sarcokból, mert
azokat a civil lakosság elpusztításából finanszírozták többnyire.
Fordítsuk meg a kérdést: lehetett-e az Orbán-kormánynak ebben az évben (az "elrugaszkodás évében") legnagyobb tette? Lényegében
egy óriási teljesítményt tud felmutatni: azt, hogy nem bukott meg, hogy
nem rántotta magával mindannyiunk otthonát, hazánkat. És ez az óriási teljesítmény azon alapul, hogy a lakosságot passzivitásban, bénultságban tartja megtévesztéssel, fenyegetéssel. Ismerős a képlet, a magán-nyugdíjpénztárak vagyona esetében is a megtévesztés és fenyegetés volt az eszköz. Az orbáni megtévesztés eszközei a direkt csalás és hazudozás, valamint az elhallgatás és elhallgattatás.
Előbbi kettő a kormányzati, nevezzük így, „kommunikáció”. Utóbbi az ellenzéki média lepusztítását célzó, állami szintre emelt, a
jogszerűségbe pólyázni igyekezett módszereiből áll, amely a
közfinanszírozási reklámok direkt, a magánszféra hirdetéseinek indirekt
elfojtásával egészül ki.
Az oktatás átszervezése lényegében központosítást, a tantervek és az iskolák, mint intézmények államosítását jelentik.
Ismerős ez, sokunk fülében ott visszhangoznak a központi iskolai
ünnepségek szólamai, az iskolákhoz kirendelt kiszes kapcsolattartókkal,
az énekórákon begyakorolt mozgalmi dalokkal, és sej a mi lobogóinkkal.
Az oktatási rendszer alap- és középfokon visszarántatott a Kádár-rendszer modelljéhez.
A felsőoktatás, vagy mostanában inkább „fölsőoktatás” helyzetét,
valamint átszervezésének sikerét a decemberi diáktüntetések jelzik.
Orbán
Viktor összerezzent, kapkodása árulkodó volt. Mostanra új taktikába
kezd. A csődöt az újmagyar szabályai szerint sikerré nevezi át. A
vállalhatatlanból emlékérmet öntet. A lehetetlent holnap megvalósítandó
célként vázolja. Az irracionalitást a mindennapok rendjeként nevezi meg.
Orbán
Viktor Magyarországa beteg test: lázálma a miniszterelnök maga, a
fájdalomtól vonagló testrészek a társadalmat alkotó szervezetek,
intézmények, a civil szféra. A betegség az állampolgárt fenyegeti: a
betegség sejtszintig hat.
Orbán
Viktornak nincs legnagyobb tette 2012-ben. Legfeljebb ügyes húzása
volt, mint Lucky Luciano-nak, amikor leszámolt a rivális bandákkal, meg
amikor a maffiát az állam szolgálatába állította szabadulásáért,
1942-43-ban.
A
Fidesz kormányzás napról napra teszi tönkre hazánkat. A méreg, amely a
kormányzat tevékenységéből árad nap mint nap öli ki a tettrekészséget és
pusztítja lehetőségeinket rövid- közép- és hosszútávon.
(kép eredetije: itt)
Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése